Arisztotelész logikája: alapelvek

A "logika" szó a görög logókból származikami "szó", "beszéd", "fogalom", "gondolat" és "ítélet". Ezt a koncepciót gyakran különböző értelemben használják, mint például az ésszerűség, az analitikusság stb. Folyamata. Az Arisztotelész ezt a tudást rendszereztette és külön tudományba sorolta. Megvizsgálja a helyes gondolkodás és törvényeinek formáit. Arisztotelész logikája az emberi elme alapvető eszköze, amely igaz képet nyújt a valóságról, törvényei a racionális kifejezések fő szabályai közé tartoznak, és nem veszítették el jelentőségeiket a mai napig.

A gondolkodás alapvető formái, Arisztotelész logikájamagában foglalja az ítéletet, a fogalmat és a következtetést. A koncepció a gondolatok egyszerű kezdeti kapcsolata, amely tükrözi az objektumok alapvető tulajdonságait és attribútumait. Az ítélet magában foglalja a kritériumok és az objektum közötti kapcsolat megtagadását vagy megerősítését. A következtetés a legösszetettebb mentális forma, amelyet következtetések és elemzések alapján alakítanak ki.

Arisztotelész logikájának célja, hogy megtanítsahelyesen használja a fogalmakat és az elemzőt, és ennek érdekében mindkét formának tisztességesnek kell lennie. Ezt a tényezőt a koncepció fogalmának meghatározása és a bizonyítékok alapján történő megítélése biztosítja. Így az ősi görög filozófus definíciója és bizonyítéka tudományának fő kérdései.

A tudós forgatókönyvei elméletiekaz alapjait, a fegyelem tárgyát, amelyet Arisztotelész maga mutatott be. A logikája saját filozófiai álláspontja volt. Logikus törvényeket is megfogalmazott: identitások, nem-kontradiktóriusok és kizárt harmadik. Az első azt mondja, hogy az érvelés során felmerülő gondolatoknak teljesen azonosnak kell lenniük magukkal, vagyis az ötlet tartalma nem változhat a folyamatban. Az ellentmondás második törvénye az, hogy több ellentétes véleménnyel egyidejűleg nem lehet igaz, az egyiknek hamisnak kell lennie. A kizárt harmadik szabály azt a fogalmat tartalmazza, hogy a kettős ítéletek egyidejűleg nem lehetnek tévesek, az egyik mindig igaz.Ráadásul Arisztotelész logikája módszerekből állta megszerzett tudás átadása. Elve az, hogy a konkrét az általánosból következik, és ez a dolgok természetéből fakad. Azonban ugyanakkor az emberi tudatnak ellentéte az az elgondolása, hogy a holisztikus tudás elérése csak részei ismerete révén lehetséges.

Fontos megjegyezni, hogy Arisztotelész tanításaa nyelv és a gondolkodás közötti kapcsolat materialista és dialektikus nézete. Platytól eltérően, aki érzéki benyomások és szavak nélkül gondolkodott, Arisztotelész úgy gondolta, hogy lehetetlen gondolkodás nélkül gondolkodni. Az érzelmei ugyanolyan szerepet játszottak, mint az elme, mert a valósággal való érintkezéshez az értelemnek meg kell érintenie, mint egy tiszta lap, nincsenek veleszületett fogalmak, hanem észleléssel rögzíti őket. A filozófus szerint ez a tudás kezdődik, és az időszerű absztrakció és a közös jelek meghatározása útján az ok következményekkel jár.