A tudományos kutatás legfontosabb módszerei

A tudományos ismeretek fő elvei közöttvannak olyanok, mint az igazság és alkalmazhatóság a gyakorlatban. Ezzel a céllal olyan modern tudományos felfedezések készülnek, amelyek segítségével az emberiség a lehető legegyszerűbbé teszi létezését. Azonban ahhoz, hogy tudományos felfedezést lehessen végezni, szükséges a tudomány különböző módszereinek vívása.

A tudományos ismeretek aempirikus és elméleti szintű kutatások. Az első a kérdés gyakorlati oldalához kapcsolódik, mivel megfigyelésekből és kísérletekből nyert adatokon dolgozik; a második lehetővé teszi, hogy következtetéseket vonjon le a már létező törvények és hipotézisek alapján. Ezek a szintek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és a köztük lévő határ meglehetősen instabil. Azonban mindegyiküknek különböző módszerei vannak a tudományos kutatásnak, vagyis a tudományos ismeretek megszerzésének módszerei. Közülük levonás és indukció, hipotézisek kialakulása, analógiai magatartás stb.

A tudományos kutatás főbb módszerei több csoportra oszthatók:
1) A legszélesebb körű általános filozófiai módszerek.
2) A néven alapuló általános tudományos módszerek minden tudomány számára alkalmasak, de csak a tudomány megszerzésének bizonyos szintjén alkalmazhatók.
3) A tudományos kutatás speciális módszerei. A közgazdaságtan, a szociológia, a kémia és más tudományok területén olyan speciális kutatási módszerek léteznek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyakorlati lehetőségekkel és a kapott adatokkal jobban tudjanak működni.
4) Különleges esetekben alkalmazható a magántechnika, amikor felmerül egy adott probléma megoldásának kérdése.

Egy másik besorolás szerint az elméleti tudás szintjén a tudományos kutatás főbb módszerei három kategóriába sorolhatók:

1) Az axiomatikus módszer
A jelenséget leíró elmélet alapulszámos olyan szabályról és axiómáról, amelyekből a megfelelő következtetéseket levonják. A kapott tételek pontossága a tagadhatatlan axiómákon alapul. Nyilvánvaló, hogy az axiomatikus módszer a legalkalmasabb a matematika és a logika területén végzett kutatásokhoz. Az axióm önmagában kizárja a legkisebb ellentmondás megjelenését, azonban az elméleti igazolást a gyakorlatban meg kell vizsgálni, és csak ebben az esetben pontosan mondhatjuk, hogy nincsenek ellentmondások.

2) Hipotetikus-deduktív módszer
A tudományos ismeretek, működési területekA kísérleti és elméleti anyag a tudományos kutatás különböző módszereit is felhasználhatja, de a hipotetikus-deduktív módszer előnyösebb. Ebben az esetben az axiómákat hipotézisek váltják fel, amelyek helyességét az elméleti és gyakorlati eredmények megfeleltetése igazolja. Nyilvánvaló, hogy ezt a módszert leginkább a természettudományokban használják. A közgazdaságtan tudományos kutatásának különböző módszerei először is a hipotetikus-deduktív módszert alkalmazzák. Ezen a területen nagyon fontos, hogy képes legyen nem csak gondolkodni, hanem alkalmazni a meglévő tudást a gyakorlatban.

3) Leíró módszerek
Gyakran előkerülnek a korábbi tudományos módszereka vizsgálatok nem alkalmasak az eredmények magyarázatára. Ilyen esetekben menj a leíró módszerek kategóriájába. Ezek magukban foglalják különböző rendszerek, képek és szavak felhasználását olyan kísérleti adatok leírására, amelyek korábban nem ismertek a tudományban, és a meglévő axiómák és hipotézisek alapján nem magyarázhatók meg. Itt fontos szerepet játszik a kísérlet maga és az általa kapott adatok. Ez a leíró módszer, amelyet leggyakrabban a biológia, az orvostudomány és a szociológia használ. Az előző módszer alkalmazásának lehetetlensége korlátozáson alapul: merev kerete nem teszi lehetővé a kísérleti eredmények semmilyen módon történő megmagyarázását.

A tudományos ismeretek bármely szintjén fontos kiválasztani a helyes kutatási módszert, mivel ez lesz az igazi tudás megszerzésének kulcsa.